Világ

Tudd meg, mire használják a weboldalak és appok az adataidat!

Megkérdeztük a kortársaidat, miről lenne jó többet beszélgetni az internettel kapcsolatban – tudd meg, mit válaszoltak!

Biztosan te is milliószor hallottad már, hogy vigyázz magadra a neten. Viszont mint az a Telekom és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közös, gyerekek részvételével készült kutatásából kiderült, ennél konkrétabb segítséget már nem sokan kaptok. Amikor arról kérdeztünk titeket, hogy miről lenne szükségetek több információra az internettel kapcsolatban, másodikként jelöltétek meg azt, hogy szeretnétek tudni, mi történik az adataitokkal a neten. Megpróbáltuk összeszedni neked, amit a témában tudni érdemes.

Valószínűleg már te is találkoztál azokkal az idegesítő, felugró ablakokkal (pop-up), amiken ott virít egy nagy „rendben” vagy „oké” gomb. Ezeket le kell kattintanod ahhoz, hogy ne takarja ki annak az oldalnak a felét, amit épp nézni vagy olvasni szeretnél. De tudod, hogy valójában mit okézol le ilyenkor?

Mik azok a személyes adatok?

Nagyon sok rendszer gyűjti, hogy mire és hogyan használjuk a netet. Szinte bármilyen oldalra, amit felkeresel, be vannak kötve olyan elemzőprogramok, amik figyelik és rögzítik, hogy 

  • hány éves vagy (hogy ne láthass olyan tartalmakat, amik károsak vagy ártalmasak lehetnek);
  • milyen eszközt használsz (hogy olyan méretben, formában láthasd a téged érdeklő tartalmakat, amik annak megfelelnek);
  • melyik városból nézed az adott oldalt (hogy például ne ajánljon neked olyan tanfolyamokat, koncerteket, amik nem lesznek érdekesek számodra);
  • milyen gyakran és melyik oldalait látogatod (ezekből tudja, mi érdekelhet, milyen tartalmakat érdemes ajánlania neked);
  • mennyi időt töltesz ezeken az oldalakon;
  • honnan „érkeztél” ezekre az oldalakra (Google-keresésből, közösségi média oldaláról, hirdetésből, e-mailből megnyitva stb.);
  • vagy hogy épp milyen nyelven olvasod ezeket az oldalakat.

Mindezt nem kötik össze a neveddel, a profiloddal, egyéb személyes adataiddal, csak névtelenül gyűjtik, és elemzik.

De ha már bejelentkezve használsz egy olyan oldalt vagy alkalmazást (például online megrendelést adsz le valahol), ami más, személyes adataidhoz is hozzáfér (pl. a neved, e-mail címed, lakhelyed, születési dátumod stb.), akkor ezek az információk a telefonodon vagy a gépeden tárolt többi adattal (képek, videók, elküldött e-mailek, chatbeszélgetések, böngészési előzmények) együtt veszélyt jelenthetnek, ha illetéktelen kezekbe kerülnek.

Miért lehet veszélyes, ha nem vigyázunk rá?

Azok az adatok, amiket az előbb felsoroltunk, elsősorban ahhoz kellenek, hogy az internet egy egyre jobb és egyre kényelmesebben használható hely lehessen: egy olyan hely, ahol a felhasználók visszajelzései és élményei alapján javítják a felületeket, személyre szabott tartalmakat tudnak adni, illetve a tőlük érkező információktól lesznek egyre pontosabbak a térképek, szótárak és hasonló, „közösen” használt rendszerek.

Amikor egy oldal használatához a „rendben” gombra kattintasz azon a felugró ablakon, amelyik az adataid kezeléséhez kér tőled beleegyezést, általában erre mondasz igent.

Sokszor viszont más információk kezelésébe is beleegyezel: amikor például letöltöd az Instagramot a telefonodra, megengeded neki, hogy hozzáférjen a mobilodon tárolt fényképekhez, a Facebookkal megosztod, mikor, merre jársz és kivel (hiszen a társaságodban lévő többi ember telefonja is észleli ugyanezeket az adatokat), míg más alkalmazások a mikrofonodhoz vagy a kamerádhoz kérhetnek hozzáférést.

Miért értékesek ezek az adatok?

Amíg ezek az adatok csak ahhoz kellenek, hogy használhatóbb, kényelmesebb legyen a net, és nem kötik össze az egyes tőled érkező információkat egy nagy, központi felületen, igazából nincs baj azzal, hogy ezeket megosztod.

Ha viszont ezek nem úgy kerülnek felhasználásra, ahogy eredetileg tervezték, mert például

  • elveszted a telefonodat, vagy bejelentkezve maradsz egy többek által használt gépen;
  • egy új, az otthoni wifit használó eszközön (pl. okosóra, drón vagy okosotthonhoz szükséges eszköz) nem változtatod meg a gyári jelszót és felhasználónevet (vagyis lehetővé teszed, hogy bárki, aki szeretne, szabadon böngésszen az otthoni hálózatotokon keresztül megosztott információk között);
  • letöltesz egy olyan alkalmazást, vagy megnyitsz egy olyan oldalt, ami a háttérben (észrevétlenül) futó adathalász-alkalmazást vagy vírust telepít a gépedre;
  • olyan oldalt vagy alkalmazást használsz, ami nem biztonságos szervereken vagy hálózatokon tárolja az adataidat;

akkor mindezek az adatok – kiegészülve azokkal az információkkal, amiket például a levelezésedből, a fényképeidből, a hangfelvételeidből ki lehet következtetni – nagyon veszélyesek lehetnek.

Miért kell ez idegeneknek?

Eredetileg azért kezdtek el cégek mindenféle felületen adatokat gyűjteni a felhasználókról, hogy egyre inkább nekik szóló, számukra érdekes tartalmakat ajánlhassanak nekik. Ráadásul a számukra legmegfelelőbb formában.

Viszont ha van egy olyan ember vagy szervezet, akit nem a jó szándék vezérel, akkor az információk birtokában akár kárt is okozhat. Zsarolhat azzal, hogy megosztja a tőled szerzett képeket, beszélgetéseket a neten, vagy épp ellenkezőleg: pénzt kér azért, hogy hozzáférhess a saját, a gépeden vagy telefonodon tárolt tartalmaidhoz. Használhatja rossz célokra a profilodat, feltörheti a felhasználói fiókjaidat, ott a nevedben tartalmakat oszthat meg, fenyegethet másokat, de magát az eszközt (a gépedet vagy az okostelefonodat) is használhatja arra, hogy vírust vagy spameket küldjön más felhasználóknak.

Honnan tudhatod, hogy egy-egy oldal vagy alkalmazás milyen adataidat és mire akarja használni?

2018 óta minden oldalnak és alkalmazásnak elérhető és könnyen megtalálható helyen kell tájékoztnia arról, hogy milyen adataidat milyen célból gyűjti, és mennyi ideig tárolja (általában ezt adatvédelmi nyilatkozat vagy tájékoztató néven találod meg). Ha ezt egyáltalán vagy csak nagyon nehezen éred el egy oldalon, az már önmagában gyanús lehet.

Akkor is érdemes alaposabban elgondolkodni egy-egy alkalmazás letöltésén, ha olyan dolgokhoz kér hozzáférést, amit az alapvető célja, működése nem indokolna (pl. egy lépésszámláló a mikrofonodhoz vagy a kamerádhoz kér hozzáférést, vagy egy képszerkesztő program a telefonkönyvedhez szeretne hozzáférni).

Emellett azt is érdemes mindig megnézni, hogy az appot, amit le tervezel tölteni, eddig hányan töltötték le, és ők milyen értékeléseket adtak róla.

Ha olyan oldalt, programot használnál, aminek a használatához különösen érzékeny adatok megosztása szükséges (ilyen például az egészségügyi állapotod, esetleges betegségeid, szedett gyógyszereid, szexuális érdeklődésed, szokásaid, vallásod), akkor mindig jobb inkább egy kicsit túl – akár feleslegesen – óvatosnak lenni, mint később megbánni, hogy olyan adataid kerültek napvilágra, amikhez rajtad kívül csak annak szabadna hozzáférni, akivel te azokat önszántadból meg szeretnéd osztani.

Az pedig mindig minden felületen nagyon fontos, hogy vigyázz a jelszavaidra. Ha több helyen is ugyanazt használod, elég, ha az egyiket feltörik, máris hozzáférhetnek a teljes levelezésedhez, a közösségi profiljaidhoz, képeidhez, beszélgetéseidhez – mindenhez, ahol ugyanazt a jelszót állítottad be. Próbálj meg változatos jelszavakat használni, időnként cseréld ezeket, és ahol csak engedi a rendszer, állíts be több lépcsősbelépést.

Mit tehetsz, ha nem megfelelően bánnak az adataiddal?

A korábban említett adatvédelmi tájékoztatóból ki kellene derülnie annak is, hogy hogyan tudhatod meg azt, hogy milyen adatokat tárolnak rólad, illetve hol kérheted ezeknek a törlését.

Ha úgy érzed, valami nem oké, hogy valaki visszaélt vagy vissza tervez élni az adataiddal, vagy feltörték valamelyik fiókodat, eszközödet, azt fontos mielőbb jelezni. A legjobb, ha szólsz erről egy felnőttnek, de ha ez nem lehetséges, sok mindent magad is bejelenthetsz a hatóság internet hotline oldalán: http://nmhh.hu/internethotline/ 

Attól, hogy valamilyen felület használatáért pénz helyett az adataiddal fizetsz, még jogod van ahhoz, hogy ezeket a te biztonságodat és jogaidat szem előtt tartva kezeljék. Ha pedig úgy érzed, ezt nem biztosítják számodra, bátran kérj segítséget!

Nagy Viktória

Köszönjük a cikk elkészítésében önkéntesként nyújtott szakmai segítséget Papp Gábornak, a The Pitch alapítójának és Bay Áronnak (Exact Match). 

Köszönjük a képet, sedoillustration!