Izgalmas év volt 2016. A szakemberek, a jogalkotók sokat dolgoztak azon, hogy jobb legyen Magyarországon felnőni. Különös figyelmet kapott az oktatás, valamint a szegénység és az erőszak elleni védelem. Tüntetések kezdődtek az oktatás helyzete miatt, aggodalomra adott okot, hogy minden 4. gyerek szegénységben élt, és botrányt kavart több eset, amikor gyerekeket bántottak vagy aláztak meg iskolákban, óvodákban vagy gyermekotthonokban.
Minden gyereknek ugyanolyan jogai vannak, de sokat kell még dolgozni azért, hogy egyformán érvényesüljenek. Mi történt e téren 2016-ban? Írtunk erről egy jelentést a szakembereknek, de a legfontosabb eseményeket neked is szeretnénk bemutatni.
Segítség az erőszak felismeréséért és kezeléséért
A gyerekekkel szembeni erőszak sosem megengedhető, de mindig megelőzhető. Bár sok eset nem jut el a hivatalos szervekig, felmérések alapján Magyarországon 15 ezer gyerek ellen követtek el erőszakot 2016-ban. A szakemberek felelősek azért, hogy felismerjék, ha egy gyereket bántottak, és megfelelően tudják kezelni a helyzetet. Ezért fontos lépés, hogy 2016-ban elkészült több nekik szóló gyakorlati útmutató, ami nélkülözhetetlen segítséget nyújt ebben.
Az ombudsman figyelmeztet: nevelési céllal sem lehet bántani vagy megalázni a gyerekeket
Törvény tiltja azt is, hogy valaki fegyelmezési céllal bántson egy gyereket. Ezt sokan nem tudják: egy kutatásban minden 5. válaszadó elfogadhatónak gondolta a testi fenyítés bizonyos formáit. Az ombudsman több iskolában és óvodában tapasztalt erőszakot. 2016-ban egy dömsödi általános iskolában például lehúzták a gyerekek bugyiját azért, hogy ellenőrizhessék, ki hagyta piszkosan a vécét, egy óvodában pedig összekötözték a gyerekek kezét, ha „rosszalkodtak”.
Erősebb jogszabályok védik a gyerekeket az elhanyagolástól
Súlyosan sérti a gyermekjogokat, ha elhanyagolnak egy gyereket. 2016-ban egy 1 éves gyerek éhen halt, mert nem figyeltek rá megfelelően a szülei. Az eset felhívta a figyelmet a felnőttek felelősségére, ezért szigorítottak is a jogszabályokon.
Egészségesebb a menza, és szünidőben is elérhető az ingyenes étkezés
Megpróbálták az iskolai és az óvodai menzák étrendjét egészségesebbé tenni, és 2016-tól már a szünidőben is lehet ingyenes étkeztetést kérni.
Több iskolapszichológusra lenne szükség
2016-ban minden 10. iskolában fordulhattak iskolapszichológushoz a gyerekek, ha kérdéseik vagy problémáik adódtak.
Több gyerek fogyaszt alkoholt Magyarországon, mint máshol
Más európai országokhoz képest több 18 éven aluli fogyaszt alkoholt vagy drogot.
Évente közel 10 ezer fiatal lány esik teherbe
A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy elsősorban azzal előzhető meg mindez, ha a gyerekekkel beszélgetnek a szexről, és elegendő információhoz jutnak.
A szegénység sok gyereket visszahúz
Bár a 2016-os hivatalos adatok szerint csökkent a nélkülöző gyerekek száma, Magyarországon mégis súlyos problémát jelent a gyermekszegénység. A gyerekek közel negyedét érinti, ami miatt kevésbé tudnak a tanulásra, a fejlődésre koncentrálni, és kevés lehetőségük van arra, hogy a helyzetükön változtassanak.
Kockás inges tüntetések indultak a minőségi oktatásért
Mozgalom indult a tanárok és a diákok részvételével az iskolarendszer átalakításáért. A tüntetők kockás ingbe öltöztek, arra emlékeztetve, amikor egy politikus úgy nyilatkozott, hogy egyes pedagógusoknak rendezetlen az öltözéke. A gyerekeknek is joguk van tüntetni, és joguk van kifejezni a véleményüket, de sok felnőttet nyugtalanított, hogy a gyerekek is részt vesznek a mozgalomban. Féltették őket a külső befolyástól és az iskolai következményektől.
Sok a teher a diákokon, a teljesítményük romlott Európához képest
Diákok, tanárok és más szakemberek is egyetértettek abban, hogy a sok iskolai elfoglaltság mellett egyre kevesebb idő jut a játékra, pihenésre. A PISA teljesítménymérő teszten, amelyet 35 országban írtak meg a diákok, az elmúlt évekhez képest is rosszabb helyen végeztek a magyar gyerekek.
Elhallgattattak egy diákot a parlamentben
Évről évre a Diákparlament is lehetőséget ad arra, hogy a diákok képviseljék a véleményüket az oktatással kapcsolatban. 2016-ban nyilvánosságot kapott egy eset, amikor az egyik diákfelszólalót félbeszakították, amikor éppen kritikát fogalmazott meg.
A gyerekek nem kaptak elég beleszólást az iskolai életbe
Egy felmérés szerint a gyerekeknek nincs nagy beleszólása az iskolai élet kialakításába. A döntések közel felébe vonják csak be a tanulókat, és főként a kevésbé jelentő kérdések esetén.
Az ombudsman felhívta arra a figyelmet, hogy a gyerekek jelzéseit komolyan kell venni
A véleménynyilvánításhoz való jog akkor érvényesül, ha a gyerekek jelzéseit komolyan veszik, és következményeik vannak. Erre az ombudsman hívta fel a figyelmet egy gyerekek ellen elkövetett bűncselekmény kapcsán, amelyről sokat beszéltek a sajtóban. Az érintett gyerekek hiába kértek korábban segítséget, nem vették komolyan.
Ha csak egyféle könyvből tanulhatnak a gyerekek, az sérti a szabad információhoz jutást
Minden gyereknek joga van az információhoz, és lehetőséget kell biztosítani nekik, hogy többféle véleményt és nézőpontot is megismerjenek. A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy az államilag meghatározott tankönyvek bevezetése az iskolákban ezt a jogot veszélyezteti. Pozitívumnak számít azonban, hogy ma Magyarországon egyre több gyerek tud otthon is internetezni és azon keresztül információkhoz jutni.
A hittanoktatás ne sértse a vallásszabadságot
Az iskolákban kötelező erkölcstant vagy a gyerekek vallása szerinti hittant tanulni. A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy sok iskolában azonban nincs lehetőség arra, hogy minden gyerek a saját vallásának megfelelő oktatást válasszon.
A fogyatékossággal élő gyerekeknek is joguk van a biztonságos, minőségi oktatáshoz
2016-ban több szervezet hívta fel arra a figyelmet, hogy jóval kevesebb, fogyatékossággal élő gyerek jut számára megfelelő oktatáshoz, mint amennyinek valójában szüksége lenne rá. Több esetben még azokban az intézményekben is bántalmazták, megalázták vagy más módon különböztették meg őket hátrányosan, amelyek az oktatásukért felelősek.
Azok a fogyatékossággal élő gyerekek, akik nagy intézményben nőnek fel, kevesebb figyelmet kapnak, ezért nehezebben fejlődnek. Az ő esélyeik 2016-ban a figyelmeztetések ellenére sem változtak.
A gyerekotthonok helyett családi környezet
Az állam kidolgozott egy tervet, amellyel fokozatosan megszünteti a gyerekotthonokat, hogy minden gyerek családban nőhessen fel. A cél az, hogy nevelőszülőhöz kerülhessenek azok, akik állami gondoskodásban élnek, de 2016-ban már látszott, hogy ez a folyamat lassabb lesz a tervezettnél.
Kampány indult azért, hogy a családokat segítsék, és ne a gyereket emeljék ki a családból, ha súlyos anyagi gondjaik vannak
Önmagában a szegénység nem lehet indok arra, hogy egy gyereket nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonba küldjenek. A szülőktől csak végső esetben szakíthatnak el egy gyereket tartósan, és csak akkor, ha ott nincs biztonságban.
Pert nyert egy állami gondozott fiatal
Egy állami gondozott fiatal pert indított azért, mert alaptalanul szellemileg fogyatékosnak nyilvánították, és egy fogyatékossággal élő gyerekekkel foglalkozó otthonban helyezték el. Horváth Leon meg is nyerte a pert a gyámhivatallal szemben.
Segítsenek a gyereknek, ne pedig büntessék, ha prostituált lesz
Tilos a gyerekeket prostitúcióba bevonni, azaz pénzért szexre kényszeríteni, dolgoztatni. Az államnak meg kell védenie ezeket a gyerekeket, mégis sokszor a rendőrségen, a bíróságon felelősségre vonják őket ahelyett, hogy segítenének. Évente körülbelül 300, prostitúcióra kényszerített gyerekről szerez tudomást a rendőrség. Ennél azonban jóval több olyan lány és fiú van, akik 18 éves kor alatt titokban prostituáltként dolgoznak anélkül, hogy bárki megvédené őket.
A menekült gyerekek is gyerekek, védeni kell őket
2016-ban sok óriásplakát foglalkozott ellenséges módon a menekültekkel, akik a saját országuk vagy régiójuk háborús konfliktusai miatt próbáltak új otthont találni Európában. A Magyarországra érkező, kísérő nélküli kiskorúak jelentős része továbbutazott más országokba, 2016-ban körülbelül 70-en maradtak tartósan hazánkban.
12 éves kortól büntethető lett a terrorcselekmény
A büntethetőség korhatára 14 év, de van pár kivétel, amikor már 12 éves kortól büntetőeljárás indulhat egy gyerek ellen. Az ENSZ ezt hiába kifogásolta, 2016-ban az ilyen cselekmények listája mégis bővült, és a rablás, kifosztás, testi sértés, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés mellett a terrorcselekmény is bekerült a listába. 2016-ban 10 ezer 18 éven aluli követett el büntetendő cselekményt. A fiatalkorú (14–17 éves) elkövetők száma 2016-ban is csökkent.
Az Európai Unió eljárást indított a roma gyerekek iskolai elkülönítése miatt
2016-ban több esetben is hátrányos megkülönböztetés ért gyerekeket a származásuk vagy az élethelyzetük miatt. Bár az oktatásban is tilos a diszkrimináció, Magyarországon több településen is csak elkülönített iskolákba járhatnak a roma gyerekek. Emiatt az Európai Unió eljárást indított Magyarországgal szemben.
Hogy készült a jelentés?
Összegyűjtöttük azokat az információkat 2016-ból, amelyek segítenek a gyerekek helyzetét megérteni. Megnéztük, milyen jogszabályok változtak, milyen hivatalos statisztikák érhetők el, mit mondanak a kutatások, a hazai és a nemzetközi tanulmányok, és mi jelenik meg a médiában.
Ha tetszett, töltsd le PDF-ben:
Itt belelapozhatsz a teljes jelentésbe is.
Kiemelt kép: icons8
