Régebben is előfordult a gyerekek között csúfolás, bántás, de az internet elérhetővé válásával ez ma már bármikor, bárhol megtörténhet. Amikor valaki a neten keresztül bánt, kellemetlen helyzetbe hoz, az ijesztő lehet, és teljesen normális ha rosszul érzed magad miatta. Fontos, hogy tudd: ha ilyen történik veled, az soha nem a te hibád! De nem kell elviselni és elfogadni, lehet tenni ellene. Először is érdemes elmesélned egy felnőttnek, akiben megbízol. Emellett az a jó, ha nem reagálsz a bántó üzenetekre, de mentsd el őket (pl. készíts róluk képernyőfotót).
Feljelenthetek valakit, aki az interneten keresztül nem hagy békén?
Ha folyamatosan vagy rendszeresen bánt téged valaki az interneten keresztül, az semmiképp sem elfogadható. Mivel büntetendő cselekményről van szó, akár feljelentésnek is lehet helye ilyen esetben. Ha az elkövetővel nem találkozol élőben (tehát közvetlenül nem veszélyeztet), attól ez még ugyanúgy bántalmazásnak számít, és teljesen normális, ha a helyzet nagyon rossz érzéseket, szorongást kelt benned. Tudnod kell, hogy senkinek nincs joga ahhoz, hogy így bánjon veled. Érezheted úgy, hogy talán attól véget ér az egész, ha tudomást sem veszel róla, de a tapasztalatok szerint ez a hozzáállás épp az elkövetőnek kedvez. Mások zaklatása, háborgatása, megfélemlítése és a magánéletébe való beavatkozás nem elnézhető. Érdemes tudni, hogy ha 14 évesnél idősebb személy követi el a netes zaklatást, büntetőeljárás is indítható ellene. Nagyon fontos, hogy ilyenkor segítséget kérj egy felnőttől, akiben teljesen megbízol.
Pontosan mit tehetek online zaklatás esetén?
- Ne reagálj első felindulásból, adj időt magadnak, hogy átgondold, mi történt.
- Avass be a dologba egy olyan felnőttet, akiben megbízol.
- Készíts képernyőfotókat, vagy mentsd el a tartalmakat (pl. e-mailt, videót, képet, üzenetet stb.), amiket bántónak érzel, hogy maradjon nyoma annak, ami történt, és azt is őrizd meg, hogy mikor kaptad ezeket.
- Ne reagálj semmit a zaklató kommentekre, üzenetekre.
- Jelentsd a zaklatást az adott oldalon, ha erre van lehetőség, tiltsd le a zaklató felhasználót.
- A kek-vonal.hu és az nmhh.hu/internethotline oldalakon, valamint a gyermek lelkisegély vonalon (116-111) is kérhetsz segítséget, illetve kaphatsz további információkat.
- A szüleiddel együtt forduljatok a rendőrséghez, és tegyetek feljelentést a zaklatás ellen.
Mik a következményei a feljelentésnek?
Feljelentést a rendőrségen lehet tenni, szóban/írásban (akár e-mailben vagy ügyfélkapun keresztül is). A feljelentést követően a rendőrség nyomozni kezd, bizonyítékokat keres, tanúkat hallgat meg. Az ügyben eljáró hatóságnak 3 nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja a feljelentést. Dönthet úgy, hogy elrendeli a nyomozást (ha elég alapos a gyanú arra, hogy bűncselekmény történt), vagy dönthet úgy is, hogy a feljelentést elutasítja, és további lépéseket nem tesz az ügyben. A nyomozással elkezdődik annak kiderítése, hogy mi történt pontosan, és ki mit csinált. Ennek része, hogy beidézik mindazokat, akik valamilyen információval szolgálhatnak (ők a tanúk). A nyomozás során bizonyítékokat gyűjtenek (pl. házkutatást tarthatnak, foglalhatnak tárgyi bizonyítékokat, szakértői véleményeket kérnek). Sor kerülhet szembesítésre is (18 éven aluli bántalmazott esetén, vagy az elkövető beismerő vallomása esetén ez mellőzhető). A bizonyítékok alapján megállapítják azt, hogy mi történt (ez lesz a tényállás), és hogy az milyen bűncselekménynek felel meg. Ezután az ügyészség vádat emel. Itt kezdődik a bírósági szakasz. A bíróság megvizsgálja a vádat, és dönt a vádlott felelősségre vonásáról. Itt ismét tanúk beidézése, bizonyítékok vizsgálata zajlik. Ezután a következő esetek történhetnek:
- Ha nincs elég bizonyíték, akkor a bíróság bizonyítékok hiányában lezárja az eljárást.
- Ha úgy ítéli meg a bíróság, hogy ami történt, az nem bűncselekmény, akkor is lezárja az eljárást, és nem szab ki büntetést.
- Ha úgy találja a bíróság, hogy megáll a vád, akkor ítéletben büntetést szab ki a vádlottra.
Kinek van joga belenézni a telefonomba, számítógépembe, a személyes dolgaimba?
Mindenkinek van magánélete (a gyerekeknek is), amelyet minden embernek tisztelnie kell (így a szülőknek, testvéreknek, tanároknak, idegeneknek is). Mindenkinek lehetnek olyan személyes dolgai, beszélgetései, amik csak rá tartoznak. Ilyen például a magánlevelezés joga, amely a magánélethez való jog része, és megillet téged is. Ugyanez vonatkozik az összes olyan tárgyra, amik a te személyes gondolataidat, emlékeidet, holmijaidat jelentik: pl. a mobiltelefonod, tableted, számítógéped, leveleid, saját naplód és ezek személyes tartalmai. A neked szóló normál levelet, e-mailt vagy beszélgetést az engedélyed nélkül nem olvashatják el, sem otthon, sem az iskolában. Ezek ugyanis neked szólnak, a te magánügyed. Ha például egy iskolai tanóra alatt folytatsz levelezést egy társaddal, a tanár szólhat érte ugyan, és akár el is kobozhatja átmenetileg a levelezést vagy a telefont, de nem olvashat bele ezek tartalmába. A fentiek alól kivételes eset, amikor nem vagy biztonságban, feltehetően veszélyben vagy, valaki zaklat, stb. Ilyenkor ugyanis a saját biztonságod érdekében akár a beleegyezésed nélkül is belenézhetnek a felnőttek a személyes dolgaidba.
Kiemelt kép: Barbara Dekeyser
