Author

B. Zsofi

Browsing

A koronavírus-járvány egy sor olyan kérdést vet fel, amelyekkel soha nem találkoztunk korábban. Összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő témákat, és letölthető anyagunkban választ adunk a szinte mindannyiunkat érintő kérdésekre. Ezek közül a legáltalánosabb a kötelező maszkhasználat: Hány éves kortól, hol kötelező maszkot hordani? Az iskolában ajánlott vagy kötelező viselni? Összeszedtük az intézkedési tervhez kapcsolódó eljárásrend kérdéseit is az abban megjelenő kritériumokkal, például hogy milyen tünetek megléte esetén lehet valakit Covid19-gyanúsnak tartani, hogyan/milyen feltételekkel járhat újra egy gyerek iskolába, és az egészségügyi, illetve a mindezekhez kapcsolódóan felmerülő esetleges adatvédelmi, illetve kommunikációs bizonytalanságokat is felsoroljuk.

Az összezártság a gyerekekre (sem) volt jó hatással – állítják gyerekjogi szakemberek. Ezen a helyzeten tovább ront, hogy egy megtépázott oktatási rendszerben kezdődött a tanév több ezer gyerek számára. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány iskolai bántalmazással foglalkozó programjának szakmai vezetőinek, Stáhly Katának és Vaskuti Gergelynek a segítségével hasznos útmutatót állítottunk össze szülőknek. A WMN.hu-n cikke (részlet).

Napjainkban a gyerekek, a fiatalok és a felnőttek körében is általános tevékenységgé vált, hogy videojátékokkal játszanak különféle eszközökön, például Xboxon, okostelefonos alkalmazásokban vagy számítógépeken. A szülők aggódnak, ha a gyerekük sok időt tölt ezekkel a videojátékokkal. A YoungMinds összegyűjtötte a fiatalok véleményét az ilyen tevékenységek kedvező hatásairól.

Az evészavarok, mint például az anorexia vagy a bulimia, olyan mentális betegségek, amelyekkel viszonylag későn kezdett foglalkozni az orvostudomány, ráadásul a mai napig számos sztereotípia, félreértés kapcsolódik hozzájuk. Éppen ezért fontos, hogy az Egyszer lent podcastjának egyik epizódjában Bánlaki D. Stella saját történetét osztja meg: hogyan lett az evészavar része az életének, milyenek voltak így a mindennapjai, hogyan érezte magát közben, hogyan ismerte fel a problémáit, és hogyan tanult meg felülkerekedni rajtuk – ezzel is segítve az érintetteket.

A gyerekek alkoholfogyasztásáról szóló statisztikák nem megnyugtatóak – főleg úgy, hogy tizennyolc éven alulinak nem lehet alkoholterméket eladni, és a gyerekek súlyos veszélyeztetésének számít az, ha egy gyereket valaki rendszeresen ivásra csábít. Hiába a tilalom, az alkohol jelen van a gyerekek életében. Hozzájutnak úgy, ahogy a dohánytermékekhez (valaki megveszi nekik), de a legegyszerűbben úgy, hogy az otthon tartott alkoholra „járnak rá”. Valójában nem is az ügyeskedéssel van a gond, vagy azzal, ha a gyerekek túljárnak a felnőttek eszén.

„Eltüntetjük a gyerekeket a fotókról? Ez már igazán túlzás! Az utcán is bárki lefotózhat egy gyereket, az miért más?” „A gyerekem az életem értelme, pont róla ne posztoljak? Mi baja lehet belőle, ha csak kedves képeket osztok meg róla? Nagyon figyelek rá, hogy ne legyenek ciki képek, ebből nem lehet gond.” „Elment az eszetek, hogy letörlitek az internetről a gyerekeket? Mindenki posztol a gyerekéről, szerintetek ők mind rosszat akarnak?” – Ismerősek ezek a mondatok?

A felnövés millió kihívásával küszködő kamasz hajlamos magába zárkózni a kérdéseivel, és néha a szülő sem tudja, hogyan lehetne jól beszélgetni erről a gyerekével. Holott már rengeteg könyv született a témában, és nem is feltétlenül csak szakkönyvek – ezek közül válogattunk most. Vannak a listában olyanok, amelyek az evészavarokkal (tipikusan az anorexiával) foglalkoznak, de legalább ilyen fontos az is, hogy tudjuk: nem egyfajta test az, ami szép lehet. Az elfogadást sokszor tanulni kell, az úgynevezett testpozitivitás pedig épp azt mutatja nekünk, hogy lehetünk bár soványak, gömbölyűek vagy kicsit mások, mint az átlag, a testünk ugyanolyan értékes.