Vélemény

A robotok már itt vannak – nem mindegy, hogyan használjuk őket

Átveheti a mesterséges intelligencia az ember helyét? Ez már nem is a jövő kérdése: az autógyárakban régóta robotok dolgoznak, létezik már robotsebészet... De helyettesíthetik a robotok az embert is egy esetleges háborúban?

Katona Illés vagyok, 17 éves fiatal, civil aktivista. Egy nemzetközi kampányban dolgozom azért, hogy a robotokat és a mesterséges intelligenciát (MI) soha, semmilyen körülmények között ne használhassák fel háborúkban, az emberek életét veszélyeztetve.

Ez nem sci-fi 

A robotokat, mint a modern technológia gyöngyszemeit, számos jó célra használják az emberek: termékeket állítanak elő, orvosi segítséget adnak a betegeknek, sőt lassan az autóinkat is fejlett „robotpilóták” irányítják – vagyis önvezetők lesznek, ezzel pedig rengeteg balesetet elkerülhetnek majd a jövőben. A technológia rengeteg módon segíti az emberek életét.

Azonban minden technológiának megvannak az árnyoldalai. A világ nagy hatalmú országai (Amerika, Oroszország, Kína stb.) napjainkban olyan fegyvereken dolgoznak, amelyeket már nem az ember, hanem számítógépek, pontosabban mesterséges intelligencia (MI) irányítana. Ez azt jelenti, hogy ha a jövőben az államok háborút indítanak egymással, könnyen lehet, hogy az emberek életéről már nem más emberek, hanem a számítógépek fognak dönteni. Az én kampányom – az Állítsuk meg a Gyilkos Robotokat – az ellen dolgozik, hogy ilyen fegyverek soha ne válhassanak valósággá.

Mi is ez a mozgalom?

Ebben a mozgalomban a világ minden táján élő civil aktivisták és szakemberek vesznek részt, akik elkötelezettek egy békés, a háborúkat és szükségtelen erőszakot nélkülöző világ mellett, és akik a jövő technológiái, például a mesterséges intelligencia (MI) jószándékú fejlesztése iránt érdeklődnek. Amióta világ a világ, az emberek harcolnak egymással az erőforrásokért, hol békésebb, hol erőszakosabb eszközökkel. Ahogy az emberiség egyre fejlettebb fegyvereket készített (először kardokat, íjakat, majd később puskákat, gépfegyvereket, ágyúkat, bombákat, rakétákat, végül atomfegyvereket), rá kellett jönnie, hogy a béke egyre inkább az emberek közös fennmaradásának biztosítéka, és így közös érdekünk. Az önálló tűzerővel bíró robotok fejlesztése nem szolgálja a békét.

A mi kampányunk azért dolgozik, hogy ezeket a fegyvereket ne lehessen kifejleszteni és használni, hanem az egész világon tiltsák be őket. Erről az országok vezetői az ENSZ-ben (Egyesült Nemzetek Szervezete, vagyis a „nagy világszervezet”) már vitatkoznak, és tárgyalásokat folytatnak. Bár megegyezés még nem született, egyre több ország fejti ki véleményét a kérdésben, és szólal fel határozottan a gyilkos robotok ellen.

De hogy jönnek a képbe a gyermekjogok?

Tudni kell, hogy azokban az országokban, ahol jelenleg is háború zajlik – ehhez nem kell Afrikáig vagy Ázsiáig mennünk, hisz a velünk szomszédos Ukrajnában ma is fegyverek dördülnek –, a gyerekek rengeteg veszélynek vannak kitéve. Sok gyerek meghal, megsebesül, elveszti a házát vagy a szüleit, éhes, szomjas, más országba kell menekülnie. A gyerekeknek azonban sokan igyekeznek segíteni, sőt néha maguk a katonák is kímélettel tekintenek rájuk. Ha azonban az emberek helyett embertelen robotok vívnák meg a háborúkat, a gyerekek még nagyobb veszélyben forognának – különösen ha ezeket a technológiákat olyan emberek készítik el, vagy épp olyan kezekbe kerülnek, akik nem tartják elsődleges szempontnak a gyerekek életét, jólétét és érdekeiknek a védelmét.

Tehetünk valamit? 

Tehetünk! Mi, gyerekek és fiatalok nagyban befolyásolhatjuk, hogy milyen világban fogunk élni, amikor majd felnővünk. Világunk egyik nagy csodája, hogy fiatalon lehetőségünk van szabadon felszólalni a nekünk fontos ügyek mellett, lehetőségünk van hallatni a hangunkat – ha időnk és energiánk engedi, még csatlakozni is tudunk egy csapathoz, mozgalomhoz vagy szervezethez. Egy kezdetben kicsi, de elég hangos csoport már nem egy alkalommal változtatta meg a világot.

Kezdetnek azonban elég, ha nyitottan, de kritikusan gondolkodunk a világ fontos dolgairól, és tájékozódunk azzal kapcsolatban, ami az orrunk előtt – vagy épp a hátunk mögött, csendben – történik. Ehhez a kutatásom elolvasása remek első lépés lehet. 

Én tehát egy békés, emberies világért állok ki. Te miért akarsz kiállni?

Katona Illés (17 éves)

Kiemelt kép: icons8.