Kapcsolatok

Szóbeli és fizikai bántás – gyerektől és felnőttől sem oké!

Mi számít bántalmazásnak? Mit jelent pontosan a bullying? Hová fordulhatok, ha bántanak? Olvasd el a leggyakorbb kérdéseket és válaszokat az iskolai bántalmazással kapcsolatban!

Az, hogy valaki mit érez bántónak, sok mindentől függ (pl. a személyiségétől, a körülményektől), de egy biztos: az soha nem elfogadható, ha valaki rendszeresen és szándékosan tesz olyat a másikkal (akár csak szóban is), ami számára rossz. Ez pedig ugyanúgy vonatkozik a felnőttekre és a gyerekekre is. A legfontosabb tudnod, hogy ha bánt téged valaki, az soha nem a te hibád, és mindig van lehetőség segítséget kérni!

Mit lehet a szóbeli csúfolódással, viccelődéssel kezdeni, ha az már bántó?

Néha egy-egy viccel nem is akarunk rosszat, nem is tudjuk, mit teszünk, máskor viszont valaki szándékosan árt a másiknak. Ha nem egyszeri az eset, hanem a társaid folyamatosan szivatnak és sértegetnek, és ez számodra már egyáltalán nem vicces, az nem oké. Az már lehet bántalmazás (vagy „bullying”), amikor egy tanuló a másikkal rendszeresen és szándékosan olyat tesz vagy olyat mond neki, amiről tudja, hogy bántó. Amiket megtehetsz ilyenkor:

  • Keress szövetségest! Segíthet neked egy osztálytársad, barátod, aki láthatóan nem „dől be” a bántalmazónak, tehát nem nevet, ha téged bántanak. Kérd meg, hogy álljon melléd!
  • Beszélj erről a szüleiddel! Kérdezd meg, ők mit tennének ilyen helyzetben, vagy mit tehettek közösen a megoldás érdekében.
  • Ha nem a szüleiddel szeretnéd megbeszélni, és ha a helyzet kezd elfajulni, mindenképp jelezd azt egy tanárnak vagy más felnőttnek, akiben igazán megbízol! A segítségkérés nem minősül árulkodásnak, ettől nem kell tartanod.
  • Keresd fel az iskolapszichológust. Beszélj neki arról, ami történt, és próbáljátok együtt megérteni a helyzetet, kitalálni a megoldást.

Ne feledd, nem kell ebben egyedül lenned, és több helyről is tudsz segítséget kérni!

De mi az a „bullying” pontosan?

Azt nevezzük „bullying”-nak vagy iskolai kortárs bántalmazásnak, amikor egy (vagy több) tanuló a másikkal rendszeresen és szándékosan olyat tesz vagy olyat mond neki, ami bántó, és ami már túllép egy bizonyos határt. Ilyenkor sokan csak fizikai bántalmazásra gondolnak, de az iskolában nemcsak ez fordul elő. A bullyingnak több formája létezik. Történhet fizikailag, szóban, a suliban és online is. Fizikai bántalmazás például a verekedés, szóbeli pedig a becsmérlő, megalázó és bántó szavak használata a másikkal szemben. A kiközösítést és zsarolást is ide sorolhatjuk, és az online formáját ezeknek „cyberbullying”-nak is hívják. A cyberbullyingnál is több dolog történhet. Például lejárató kommenteket írhatnak a közösségi oldalakon a másikról, feltölthetnek róla kínos fényképet vagy videót. Küldhetnek sértő vagy fenyegető üzeneteket, létrehozhatnak profilt a másik nevében, hogy így lejárassák mások előtt, vagy a nevében küldenek az illető ismerőseinek üzenetet. Akik a bullying folyamatában részt vesznek: a bántó és az, akit bántanak (esetleg mindkettőjük segítői, ha vannak), na meg a külső szemlélődők, akik vagy nem mernek, vagy nem akarnak tenni semmit a bántalmazás ellen.

Kihez fordulhatok, ha az iskolában kirekesztenek?

Az nagyon megterhelő érzelmileg, ha mások ellened fordulnak és bántanak, vagy valamilyen okból nem szólnak hozzád, elkerülnek és kiközösítenek a suliban. Emiatt teljesen természetes, ha haragot, félelmet, csalódottságot érzel. A legfontosabb, hogy tudd, ez nem a te hibád, és nem kell ebben a helyzetben egyedül lenned! Beszélj erről valakivel. Nem biztos, hogy tanácsra van szükséged, viszont önmagában az, ha van olyan ember, akiben megbízol és akinek elmondhatod, segíthet abban, hogy jobban érezd magad. Megpróbálhatsz beszélni azokkal is, akik a csoportban a legközelebb állnak hozzád. Ha elég határozott vagy, esetleg megbeszélheted a dolgot a hangadókkal, akiktől a kiközösítés ötlete származik (ha tudod, hogy kik ők, és nem félsz tőlük). Elmondhatod a történteket egy felnőttnek is, akiben megbízol (a szüleidnek, egy tanárnak vagy másnak). Kérdezd meg, ők mit tennének ilyen helyzetben. Felkeresheted az iskolában dolgozó szociális munkást vagy iskolapszichológust is. Beszélj neki arról, ami történt, és próbáljátok együtt megérteni a helyzetet, kitalálni a megoldást.

Mit tegyek, ha az én barátaim bántják egy osztálytársamat?

Ha olyan csoport tagja vagy, amely valakit kiközösít az osztályban, de ebben te nem szeretnél részt venni, akkor igyekezz ebben a kiközösítésben nem részt venni. Ha úgy érzed, hogy túl nagy árat fizetnél ezért (megharagudhatnak rád, téged is kizárhatnak a csoportból), gondold át: vajon tényleg tagja szeretnél-e lenni egy ilyen csoportnak? Hiszen honnan tudhatod, hogy nem te leszel-e a következő kiközösített? És nyugodtan fordulj egy felnőtthöz is akár támogatásért, mert ezzel a problémával sokszor egyedül nehéz megbirkózni. Ha úgy érzed, hogy semmit nem tehetsz a helyzetben, legalább maradj passzív, ne tegyél rá még egy lapáttal. Azért az ilyen tehetetlenség is nagyon megterhelő lehet. Gondold át, hogy van-e olyan felnőtt, akiben megbízol. Neki mondd el, hogy mi történt, és te hogy érzed ebben magad. Már az is segíthet, ha egy kicsit leteszel ebből a teherből, és valaki meghallgat.

Ha az edző labdával megdob az edzésen, az bántalmazás?

Ez mindig az adott helyzettől függ. Érdemes először feltenni magadnak a kérdést: Csak véletlen, egyszeri helyzetről volt szó, mert valaki figyelmetlen volt? Esetleg utána elnézést is kért tőled, vagy rákérdezett, hogy jól vagy-e? Ha ezek közül bármelyik igaz, akkor ilyenkor nincs szó bántalmazásról. Ha viszont az edzőnek egyébként is gyakran megalázó megszólalásai vannak az edzéseken, vagy a labdával dobálózást fegyelmezési eszköznek, büntetésnek szánja, az már nem oké. A testi fenyítés tilos minden oktatási intézményben. A legfontosabb jogszabályok, így az ENSZ Gyermekjogi egyezménye is kimondja, hogy a gyerekekkel szembeni erőszak egyetlen formája sem elfogadható, és minden formája megelőzendő. Ezeket a gyerekjogokat mindig be kell tartania minden felnőttnek. Az edzők sem sérthetik meg ezeket a pályán. Tehát akárhogy is teljesít a gyerek edzésen vagy tesiórán, az edzők vagy tanárok nem fegyelmezhetik őt sem fizikai, sem szóbeli durvasággal. A bántalmazás nem természetes része a sportnak, ahogy a jobb teljesítményre és sikerekre való motivációnak sem.

Mit tehetek, ha ez mégis gyakran előfordul az edzéseken?

Mindenképp fordulj elsősorban egy olyan felnőtthöz, akiben megbízol. Ez a felnőtt lehet valamelyik szülőd, egy barátod szülei, az iskola szociális munkása, az iskolapszichológus vagy bárki más. Mondd el neki, hogy mi történt, és együtt kitaláljátok, mit lehet tenni az ügyben. Fontos tudnod, hogy fordulhatsz az iskola/sportegyesület igazgatójához vagy fenntartójához (működtetőjéhez) is. Ezt egy neki címzett levéllel tehetd meg, amelyben leírod a kialakult helyzetet. Akár az igazgatóhoz, akár a fenntartóhoz fordulsz, mindkettőjüknek meg kell tenniük a szükséges lépéseket, hogy egy ilyen helyzet megfelelő következménnyel járjon a bántalmazó tanárra vagy edzőre nézve, és hogy többé ilyen ne fordulhasson elő.

Az edző kiabálhat a pálya széléről a gyerekekkel?

Ez több dologtól is függ. Ha a pályán nagy a távolság közöttetek, és csak így halljátok meg, amit mondani akar (de az nem bántó), akkor rendben van. Az is rendben van, ha a játék hevében hangosan kiabálva biztat titeket, például az edzés alatt. Az, hogy mit érzünk bántónak, amúgy is függ a személyiségünktől, a körülményektől. Egy edző becsmérlő vagy gúnyos megjegyzései viszont az önbizalmadra akkor sincsenek jó hatással, ha az adott helyzetben csak nevetsz az egészen. A szándékos gúnyolódást, megalázó megszólalást, megszégyenítést viszont még egy szigorú edző vagy tanár részéről sem kell elviselni vagy csendben tűrni. Semmi olyat nem követhetsz el az edzés alatt vagy az iskolában, amiért megszégyenítés vagy kigúnyolás lenne a büntetésed. Viszont egy életre meghatározhatják az adott sporthoz/tantárgyhoz való viszonyodat, és akár szorongást, gátlásokat válthatnak ki belőled az ilyen szituációk. Szólj erről egy felnőttnek, akiben megbízol: vele meg tudod beszélni, hogy mit lehet tenni az ügyben. Lehetőség van például az iskola/sportegyesület igazgatójához vagy fenntartójához (működtetőjéhez) intézett levéllel tájékoztatni őt a kialakult helyzetről, aki köteles lépéseket tenni az ügyben.

Illusztrálta: Buzás Aliz.