A nemi betegségek kifejezést gyakran még a felnőttek is a nemi úton terjedő betegségek szinonimájaként használják. Pedig egyáltalán nem ugyanazt jelenti a kettő: a nemi betegség minden olyan betegséget magában foglal, amely általában a nemi szervek területén okoz valamilyen panaszt. A nemi úton terjedő betegségek pedig azok a betegségek, amelyek fertőzés útján terjednek, és nem mindig a nemi szerveknél okoznak panaszt.
A nemi úton terjedő betegségek kórokozókon keresztül csak és kizárólag szoros testi kapcsolat révén fertőzhetik meg az embert, azaz kizárólag szex útján. Ez azonban a hagyományos, a hüvelyi behatolásos szexen kívül annak összes változatát érinti, tehát az anális és az orális szexet is. Leggyakrabban az ondóban található meg a vírus, ezért sokszor, a fiúk vírushordozókká válnak (fertőzhetnek), anélkül is, hogy tudnának róla. De megtalálható még a torok- vagy az anális váladékban, a vérben, az anyatejben és esetenként például a HPV szemölcsében, illetve a szifiliszt okozta sebben is.
Csókolózással is elkaphatom?
Fontos tudni, hogy a hiedelmekkel ellentétben ezek a kórokozók csak a szervezetben életképesek, onnan kikerülve elpusztulnak. Ezért nem lehet ezeket a betegségeket csókolózás vagy petting útján elkapni – bár azt is meg kell jegyezni, hogy ha az egyik fél már megfertőződött valamilyen kórokozóval, például ha van bármilyen seb vagy elváltozás a szájában, akkor éppúgy lehet tiltott a csókolózás. Az elterjedt tévhitekkel ellentétben sem a WC-deszkáról, sem egy pohárból ivás miatt, sem kézfogással nem fertőződhetünk meg.
Sok nemi betegség létezik, amelyek többségét vírusok, baktériumok vagy gombák okozzák. A leggyakoribbak a herpeszvírusok, aztán a HPV (humán papillomavírus), de a fiatalok körében (14–30 éves kor között) a chlamydia (ejts: klamidia) is sokszor előfordul.
Hogyan lehet megelőzni?
A legbiztosabb védekezés szex közben – a rendszeres szűrővizsgálat mellett – az óvszer használata. Ez éppúgy érvényes az anális és az orális szexre is. A szakember szerint azoknak a fiataloknak, akik például hetente váltogatják a partnereiket, minimum félévente érdemes lenne szűrésre járniuk. A betegségek egy része kiszűrhető vérvétel útján, többségük azonban csupán célzott mintavétellel, azaz hüvely– vagy húgycsőváladékkal ellenőrizhető.
A nemi úton terjedő betegségek többségéből teljesen meg lehet gyógyulni, ha időben megkezdik a kezelését. Ám egy nemi betegség után nem marad védettség, tehát bármikor újra meg lehet fertőződni, és csupán a hepatitis B és a HPV ellen létezik védőoltás. Bizonyos esetekben, például a HIV-vírus hordozóinak – habár a mai gyógyszerek mellett akár ugyanolyan életet élhetnek, mint bárki más – életük során folyamatosan gyógyszert kell szedniük, akkor is, ha tünetmentesek. Akinek pedig a herpeszvírus kerül be egyszer a szervezetébe, az örökké ott is marad, és időnként panaszokat okozhat.
A szifiliszt, a gonorrhoeát és a chlamydiát lehet antibiotikummal kezelni: az első kettőnél injekció formájában, utóbbinál tablettaként kerül a szervezetbe a gyógyszer. A HPV-fertőzés is meggyógyul, de itt a saját immunrendszerünk küzd meg vele – nincs ellene hatékony gyógyszer, csupán a látható tüneteket lehet kezelni.
Mire érdemes figyelni?
A nemi úton terjedő betegségeknek nagy része panasz- és tünetmentes, ezért úgy is meg lehet valakit fertőzni, hogy az „átadó” személy nem is tud róla. Az egyik legnagyobb tévhit éppen az ezekkel a betegségekkel kapcsolatban, hogy biztosan van valamilyen tünetük. Pedig az esetek közel felénél gyakorlatilag semmilyen panasz nem észlelhető, vagy annyira semmitmondóak a tünetek, hogy egyszerűen fel sem figyelünk rájuk. Láthatunk szörnyű képeket az interneten a szifiliszről vagy a herpeszről, könnyen azt gondolhatjuk, hogy a trippert mindig fájdalmas pisilés kíséri, vagy hogy egy HIV-fertőzött folyamatosan lázas, köhög és szörnyű kiütések gyötrik, de ezek nem mindig így történnek. A hiedelemmel ellentétben például a tripper az esetek 90 százalákában tünetmentes, ha orális szex útján a torokba kerül, de a nők fele akkor sem észlel semmit, ha a vírus a méhszájában van. A chlamydiás betegek is panaszmentesek az esetek 70 százalékában, sőt a szifilisznek is hosszabb a tünetmentes stádiuma, mint a tünetet okozó.
Ugyanakkor bármilyen rendellenesség a nemi szerveken nemi betegség kialakulására utalhat. Ennek első jele lehet a nemi szerven vagy környékén (esetleg a fenéknél) keletkezett seb, illetve a hüvely vagy pénisz váladékozása (amikor fiúknál váladék jön a húgycsőből akkor is, amikor nem pisil; lányoknál ha a hüvelyváladék mennyisége eltér a megszokottól). Ezek kísérője lehet lányoknál az alhasi fájdalom vagy a fájdalmas pisilés. A bőrkiütés vagy a szemölcs megjelenése a nemi szerven vagy a fenéknél szintén utalhat nemi úton terjedő betegségre, a friss HIV-fertőzésnél pedig influenzaszerű tünetek is árulkodóak lehetnek.
Fontos, hogy ne próbáljuk meg magunk kitalálni, hogy mi lehet a baj, hiszen a tünetek és a panaszok különbözőek lehetnek. Minden elváltozást, rendellenességet érdemes orvossal megvizsgáltatni, mert az elhanyagolt nemi betegségeknek hosszú távon is súlyos következményei lehetnek.
A szexpartnerek gyakori váltogatása, az óvszer nélküli szex (az orális, anális is) olyan kockázatot hordoz, amelyet nem érdemes vállalni. Fertőzés esetén a korábbi partnereket értesíteni kell, akkor is, ha nem voltak tüneteink, hiszen vannak olyan fertőzések is, amelyek csak később okoznak panaszokat, és olyanok is, amelyek – ahogy ebben a cikkben is említettük –tünetmentesek.
Dr. Tamási Béla bőrgyógyász, Féderer Andrea
Kiemelt kép innen
