Szex

Nemi betegségek: megelőzés, tünetek és kezelés

Vannak nemi , és nemi úton terjedő betegségek (STD) – de mit érdemes tudni róluk, a megelőzésükről, a kezelésükről?

A nemi betegségek kifejezést gyakran még a felnőttek is a nemi úton terjedő betegségek szinonimájaként használják. Pedig egyáltalán nem ugyanazt jelenti a kettő: a nemi betegség minden olyan betegséget magában foglal, amely általában a nemi szervek területén okoz valamilyen panaszt. A nemi úton terjedő betegségek pedig azok a betegségek, amelyek fertőzés útján terjednek, és nem mindig a nemi szerveknél okoznak panaszt.

A nemi úton terjedő betegségek kórokozókon keresztül csak és kizárólag szoros testi kapcsolat révén fertőzhetik meg az embert, azaz kizárólag szex útján. Ez azonban a hagyományos, a hüvelyi behatolásos szexen kívül annak összes változatát érinti, tehát az anális és az orális szexet is. Leggyakrabban az ondóban található meg a vírus, ezért sokszor, a fiúk vírushordozókká válnak (fertőzhetnek), anélkül is, hogy tudnának róla.

Csókolózással is elkaphatom?

Fontos tudni, hogy a hiedelmekkel ellentétben ezek a kórokozók csak a szervezetben életképesek, onnan kikerülve elpusztulnak. Ezért nem lehet ezeket a betegségeket csókolózás vagy petting útján elkapni. Bár azt is meg kell jegyezni, hogy ha az egyik fél már megfertőződött valamilyen kórokozóval, például ha van bármilyen seb vagy elváltozás a szájában, akkor éppúgy lehet tiltott a csókolózás.

Sok nemi betegség létezik, amelyek többségét vírusok, baktériumok vagy gombák okozzák. A leggyakoribbak a herpeszvírusok, aztán a HPV (humán papillomavírus), de a fiatalok körében (14–30 éves kor között) a chlamydia (ejts: klamidia) is sokszor előfordul.

Hogyan lehet megelőzni?

A legbiztosabb védekezés szex közben – a rendszeres szűrővizsgálat mellett – az óvszer használata. Ez éppúgy érvényes az anális és az orális szexre is. A szakember szerint azoknak a fiataloknak, akik például hetente váltogatják a partnereiket, minimum félévente érdemes lenne szűrésre járniuk. A betegségek egy része kiszűrhető vérvétel útján, többségük azonban csupán célzott mintavétellel, azaz hüvely– vagy húgycsőváladékkal ellenőrizhető.

A nemi úton terjedő betegségek többségéből teljesen meg lehet gyógyulni, ha időben megkezdik a kezelését. De például a HIV-vírus hordozóinak – habár a mai gyógyszerek mellett akár ugyanolyan életet élhetnek, mint bárki más – életük során folyamatosan gyógyszert kell szedniük, akkor is, ha tünetmentesek. Akinek pedig a herpeszvírus kerül be egyszer a szervezetébe, az örökké ott is marad, és időnként panaszokat okozhat.

Mire érdemes figyelni?

A nemi úton terjedő betegségeknek nagy része panasz- és tünetmentes, ezért úgyis meg lehet valakit fertőzni, hogy az „átadó” személy nem is tud róla. Bármilyen rendellenesség a nemi szerveken nemi betegség kialakulására utalhat. Ennek első jele lehet a nemi szerven vagy környékén keletkezett seb, illetve a hüvely vagy pénisz váladékozása (amikor fiúknál váladék jön a húgycsőből akkor is, amikor nem pisil; lányoknál a hüvelyváladék mennyisége eltér a megszokottól). Fontos, hogy ne próbáljuk meg magunk kitalálni, hogy mi lehet a baj, hiszen a tünetek és a panaszok különbözőek lehetnek. Minden elváltozást, rendellenességet érdemes orvossal megvizsgáltatni, mert az elhanyagolt nemi betegségeknek hosszú távon is súlyos következményei lehetnek.

A szexpartnerek gyakori váltogatása, az óvszer nélküli szex (az orális, anális is) olyan kockázatot hordoznak, amelyet nem érdemes vállalni. Fertőzés esetén a korábbi partnereket értesíteni kell, akkor is, ha nem voltak tüneteink, hiszen vannak olyan fertőzések is, amelyek csak később okoznak panaszokat, és olyanok is, amelyek tünetmentesek.

Dr. Tamási Béla bőrgyógyász, Féderer Andrea

Kiemelt kép innen