Test

Tévhitek a menstruációról: mi a normális, mi nem?

„Ez így rendben van?” – szeretnék sokan megkérdezni valakitől, de nem merik. Olvasd el a cikket, hétha a te kérdéseidre is válaszolunk!

„43 napos volt az utolsó ciklusom. Ez normális?” „Miért van barnás, pecsételő vérzésem a ciklus közepe táján?” Éjszaka többször is fel kell kelnem tampont, betétet vagy kelyhet cserélni. Mit tehetek?”

Még mindig rengeteg a tévhit azzal kapcsolatban, hogy a menstruációhoz kötődő kellemetlen tünetek a vérzés természetes velejárói-e. Ez nem így van, és ezt már csak azért is érdemes hangsúlyozni, mert a Föld lakosságának körülbelül a fele hozzávetőlegesen hét évet tölt az életéből menstruálással (de persze mást is csinálunk azért, miközben menstruálunk…). 

Nézzük, mi számít normálisnak, és mi az, ami a ciklusnak és a menstruációnak NEM természetes része, éppen ezért nem is kell csendben eltűrni.

Hány éves kortól menstruálunk?

Átlagosan 10–16 éves korunktól 45–55 éves korunkig.

A menstruációs ciklus hossza

Még mindig nagyon sokan „sztárolják” a 28 napos ciklust, a valóság viszont az, hogy a ciklusok többsége NEM 28 napos, és ez nem baj. Felnőtteknél a 21 és 35 nap közötti, tiniknél viszont a 21 és 45 nap közötti ciklushossz számít normálisnak, vagyis ez nem igényel orvosi beavatkozást. A ciklusod hossza hónapról hónapra és az életkorral is változhat. 

„Hogy tudom kiszámolni, hogy hány napos a ciklusom pontosan?” – kérdezheted. A menstruáció előtti napokban tapasztalhatsz a menstruációhoz képest jóval gyengébb, a hüvelyváladékra emlékeztető, de barnás színű, úgynevezett pecsételő vérzést. Ez még az előző ciklusod végéhez tartozik, és jelezhet hormonális egyensúllyal kapcsolatos zavart. Az új ciklusod első napja az a nap, amikor a pirosas, bordós színű vérzés beindul. Innen számold a ciklusod hosszát a következő menstruáció első napjáig. Ezt és a ciklusoddal kapcsolatos többi információt is érdemes feljegyezni akár papíron, akár applikációban.

Méhnyaknyák

Lehet, hogy ezen a nevén még nem ismered: arról a fehéres, sárgás színű váladékról van szó, amely rendszeresen foltot hagy a fehérneműdön, és amelyről a legtöbben nem vagy csak nagy elpirulások közepette beszélünk. Pedig a nyák (amit a méhnyak termel, innen a méhnyaknyák elnevezés) nagyon is része az egészséges ciklusnak. Nincs okod miatta szégyenkezni. Sőt, inkább legyél rá büszke, mert védi a hüvelyt a fertőzésektől, és fontos szerepe van a termékenységben. Talán te is észrevetted már, hogy a nyák mennyisége és állaga változik a ciklus során. Ez a hormonális változásokkal van összefüggésben.

A menstruáció után sokszor szárazabb a hüvely, majd először krémes állagú nyák jelentkezik. A peteérés közeledtével viszont egyre vizesebb, csúszósabb, akár nyers tojásfehérjére emlékeztető is lehet a nyák. Ennek az a szerepe, hogy segítse a spermiumok túlélését és előrejutását a hüvelyben.  Előfordulhat, hogy barnás, pecsételő vérzést is tapasztalsz a ciklusnak ebben a szakaszában. Ez az ovuláció természetes velejárója lehet, de nem jelentkezik mindenkinél, és nem is feltétlenül minden ciklusban. A peteérés után a hüvely érzete újra szárazabb lesz, és a nyák állaga sikamlósból ragacsossá, krémessé változik. 

A méhnyaknyákot tehát nem kell „kezelni”. Ha viszont kellemetlen tünetek kísérik (viszketés, égő érzés), és kellemetlen szaga, furcsa színe (zöldes) és állaga van, akkor előfordulhat, hogy valamilyen fertőzés áll a háttérben. Ez esetben a nőgyógyász tud segíteni.

Peteérés

A peteérés a ciklus legfontosabb eseménye: gyakorlatilag ez a ciklus célja, és ezért a peteérés elengedhetetlen része egy egészséges ciklusnak. És hogy honnan lehet tudni, hogy volt-e ovuláció? Ez sajnos nem annyira egyszerű. Biztosan csak ultrahanggal vagy vérvétellel lehet megállapítani. De van egy otthon is elvégezhető módszer, amelyhez csak egy úgynevezett ovulációs hőmérő kell. Két számot mutat a vessző után (pl. 36,54°C). Ha minden reggel (még mielőtt felkelnél vagy mozognál) megméred az alap-testhőmérsékletedet, akkor egy olyan ciklusban, ahol volt ovuláció, azt fogod tapasztalni, hogy a ciklus első felében alacsonyabbak a hőmérsékletek, a ciklus második felében (az ovuláció után) viszont magasabbak. Ha beteg vagy, nagyon keveset aludtál, vagy alkoholt ittál előző este, akkor aznap inkább ne mérj, mert ezek befolyásolják az alap-testhőmérsékletedet. A két fázist a hiányzó hők (mért hőmérséklet) nélkül is látni fogod.

Menstruáció

A menstruációd ideális esetben pecsételő vérzés nélkül érkezik, és 2–7 napig tart (ebben a menstruáció utáni teljesen normális 1-2 napig tartó barnás, pecsételő vérzés is benne van).

Talán a legnagyobb tévhit a menstruációval kapcsolatban az, hogy a fájdalom természetes velejárója. Egy egészséges ciklust olyan menstruáció követ, amely nem fáj, illetve ha görcsölsz is az első egy-két napon, az könnyen kezelhető meleg vizes palackkal vagy vény nélkül kapható görcsoldó tablettával. De azt a fajta fájdalmat, amely a fájdalomcsillapítótól sem múlik el, és amely minden hónapban pár napra ellehetetleníti az életedet, nem kell eltűrni. Ilyen esetben fontos orvoshoz fordulni.

A menstruációs folyadék normális esetben pirosas, bordós, barnás színű, folyékony, nagyobb vérrögök nélkül. A vérrögök gyakran az erős vérzés velejárói, és nem jelentenek problémát. Ha viszont rendszeresen több két centinél nagyobb vérrögöt látsz, a biztonság kedvéért fordulj nőgyógyászhoz.  

Az egész menstruáció ideje alatt 25 és 80 ml közötti menstuációs folyadékot kellene veszítenünk. A mennyiséget az elhasznált betétek és tamponok számával lehet mérni. Egy normál tampon vagy betét körülbelül 5 ml folyadékot képes felvenni, az extra nedvszívó képességű tamponok és betétek pedig 10 ml-t. Ez az egész menstruációd ideje alatt 5–16 normál betétet és/vagy tampont jelent. 

Tiniknél a menstruáció első éveiben lehet ennél erősebb is, de ha olyan erős a vérzésed, hogy ellehetetleníti a hétköznapi programodat, akkor érdemes segítséget kérni.

 Marton Kata

Kiemelt kép: Scriberia.