A dietetikus neve hallatán felmerül néhány kérdés, amelyekre nem biztos, hogy pontosan tudod a választ.
Előző cikkünk általánosságban szólt a táplálkozási zavarokról. Mostani írásunkban a leggyakoribb típusait tekintjük át. A két leginkább előforduló evészavar az anorexia nervosa és a bulimia nervosa (általában csak anorexiának és bulimiának szokták nevezni). Mellettük számos más, evéssel kapcsolatos zavart lehet manapság megállapítani, például falásrohamzavart (binge eating disorder), elkerülő/restriktív táplálékbeviteli zavart vagy a különböző ételekkel kapcsolatos fóbiákat.
Az izmos testhez mozgás, egészséges ételek kellenek, éhezéssel vagy a falásrohamokat követő önhánytatással nem lehet elérni az ideális alakot.
Az evés az egyik legalapvetőbb feltétele az életnek. De miért válik ilyen bonyolulttá ez az egyszerű dolog? Mi állhat a háttérben?
Ha hirtelen befalsz egy nagy adag csokit, vagy éppen kihagysz egy-egy étkezést, az még rendben van, de az már nem, ha bármelyik rendszeressé válik.
Ez a cikk nem az egészséges táplálkozásról szól, hanem arról, hogy mikor vagyunk egészséges kapcsolatban az evéssel. Mindannyian viszonyulunk hozzá valahogy. Az evés a mindennapjaink, életfenntartásunk megkerülhetetlen része, és jóval több a bevitt energiánál. Lehet örömforrás, közös program, de unaloműzés és állandó bűntudat forrása is. Ahhoz, hogy eldönthesd, pont megfelelő mértékben, esetleg túlságosan vagy akár túl kevéssé foglalkoztat ez a téma, hasznos, ha átgondolod a következőket: