Címke

távoktatás

Browsing

A koronavírus-járvány miatt átalakultak a mindennapi szokásaink: új szabályok között kell élnünk, maszkot hordunk, nem járhatunk koncertre, moziba. Az iskolai élet is megváltozott – bár úgy tűnik, minden maradt a régiben, mert továbbra is kell felelni, dolgozatot írni, a szünetekben azt csináljuk, mint eddig, de időnként otthon marad egyik-másik osztálytársunk vagy tanárunk, mert betegek lettek. Ilyenkor jön a karantén és az online oktatás. Ez persze sokaknak nem tetszik, pedig senki nem tehet róla, ha megbetegszik, hiszen nem direkt kapja el a vírust. Ezért nem is szabadna haragudni rá – csúfolódni, viccelődni sem oké, még akkor sem, ha nem tűnik komolynak.

Nektek már eszetekbe jutott bele-bele nézni a tankönyvbe egy gigantikus digitális földrajztémazáró közben? Mert bevallom, nekem nemcsak eszembe jutott, hanem meg is csináltam párszor a dolgozat alatt. Annyira közeli és egyszerű volt a segítség, hogy nem lehetett nem elfogadni. Utána pár héttel írtam egy kémiadolgozatot, mégse puskáztam közben, és egyszerűen megcsináltam majdnem teljes pontszámra. Ezek után elgondolkodtam, hogy miért van az, hogy az egyik dolgozatnál csaltam, a másiknál meg nem, pedig mindkettőnek ugyanakkora volt a tétje, ugyanolyan nehézségű az anyaga, és ugyanannyira tisztelem mindkét tanárt, aki iratta. Erről fogok elmélkedni ebben a cikkben.

Az utóbbi három hónapban fenekestül felfordult a világ. (#klisé1) Talán a diákoknak és a tanároknak kellett a legnagyobb változást kezelniük, amikor a hagyományosan személyes kapcsolatokra épülő iskolából egy hétvége alatt a digitális oktatásban kellett együtt dolgozniuk. Ez sok nehézséget jelentett a távoktatáshoz szükséges eszközök hiánya miatt még jobban lemaradó gyerekek helyzetétől az online tanításra fel nem készített pedagógusok hiányosságaiig (#klisé2). De szereztünk jócskán olyan tapasztalatot is, amit érdemes a jövőben is megfontolni, hasznosítani (#klisé3).